Lora Swan naplója 1.fejezet

1.fejezet Költözés

Loretta Swan.Ez a név sokaknak nem jelent semmit.Valakinek a hatalmat.Valakinek a gyűlöletet.Valakinek a szeretetet.A barátságot.Talán a hálát.Ez az én nevem.Ez én vagyok.Mégis annyira idegennek érzem magam.A tetteim nem mutatják saját magamat... én nem ilyen vagyok.Nem.Mások tettek ilyenné.De legfőképpen az életem fordulatai.Egyszer régen nekem is volt családom, barátaim, normális életem.Ennek mára vége...
A repülő éppen felszáll.Gondolkozni kezdtem.Mennyi fájdalmat éltem át szánalmas kis életem alatt... Először is a kisöcsém Darren koraszülöttként lyukas szívvel és tüdőproblémákkal született.Pár óra alatt meghalt.Szegény olyan pici volt.Annyira védtelen.Csak két percig tarthattam a karomban.Ha ötven centit mondok az sok lenne.Szóval meghalt a pár órás öcsém.Aztán autóbalesetben meghaltak a szüleim, Edward és Elizabeth Swan.Azóta nem ültem kocsiban csak ha nagyon muszály volt.Rettegtem az autóktól.Mélységesen rettegtem.Ezek után a nagypapámékhoz költöztem.Szívesen fogadtak.Aztán Billy papa meghalt.Tüdőrákban.Pedig nem is dohányzott.Csak én.De azt is titokban.A nagyi tudta.Nem szólt soha semmit.Nem zavarta.Szerinte eléggé felnőtt voltam.Bella nagyi... neki csendes halála volt.Csak lefeküdt aludni és nem kelt fel.Ahogy vesszük boldog élete volt.Szerető férj... boldog család... gyerekek... unokák... mindene megvolt amit kívánhatott.Irigyeltem.Muszály volt otthagynom Phoenixet.Nem bírtam az ismerőseim tekintetét.A részvétem annyira sajnálom és hasonló szövegeket.Csak Mattnek fogok hiányozni.Matt... a legjobb unokatestvér akit hátán hord a föld.Már most hiányzik.Amíg szánalmas kis életemen gondolkoztam a gép leszállt Seattle-ben.Utána még autózni kell.Előre féltem.Viszonylag hamar Forksba értünk.A város... nem tudom milyen jelzővel jellemezni.Egyszerűen zöld.Itt aztán nem kell félni a légszennyezéstől.A taxi leparkol a leendő házam előtt.Nem kíván sok csinosítást.Kívül nem.Belül sem annyira.Új bútorokat kell venni.Ez várható volt.Szerencsére anyuék nem hagytak örökség nélkül.Az ágyam már megvolt, és a ruháim is.Lefürödtem és lefeküdtem aludni.Nem számítottam a holnapi nap kellemetlenségeire...

Hét órakor keltem.Persze nem magamtól.Matt hív.Ez villogott a telefonom kijelzőjén.Felvettem, és lesiettem a konyhába kávét főzni.
-Szia Matt.Mizujs?-kérdeztem és ásítottam egyet
-Felkeltettelek?
-Nem számít.Fél nyolckor így is úgy is felkeltem volna.
-Bocsi.
-Semmi baj.Miért hívtál e hajnali órán?-nevettem
-Úrnőm hogylétéről érdeklődnék ha nem bánja kisasszony-nevetett ő is.
-Nem bánom.Köszi jól vagyok.Nem kell sokat alakítani a házon, ma megyek állásinterjúra.Pár téli cuccot venni kell.Amúgy minden szuper.
-Akkor oké.Na nem is zavarlak.Vissza kéne mennem...
-Hova?Matt azt ne mondd hogy kilógtál óráról!
-Pedig de.Muszály volt felhívni.
-Ezért még kapsz.
-Jajj de félek.Nem fújt még el a szél?Azt hallottam negyvenöt kilót nagyon simán felkap.
-Ötvenöt kilós vagyok és dagi.Kuss és húzzál vissza törire.
-Igenis anyu.Amúgy majd' átszakadsz.Nem vagy dagi anyu.-mondta kisfiús hangon.
-Szia Matt-nevettem
-Szia Anyu-nevetett.
Letettem és megittam a kávémat.Ez a nap is jól indul.Matt mindig felvidít.Lassan indulnom kell.Kontaktlencse helyett ma a szemüvegemet vettem fel.Felöltöztem, a hajamat felfogtam, felvettem a dzsekim.A táskámba bepakoltam a balettcipőmet, a cigimet, a telefonomat, a vizemet, a váltás ruhát, meg minden egyebet.Még az Üvöltő szeleket és a nagyi fénykép albumát is elvittem.Elvégre el kell lennem valahogy.Elindultam...


itt az első feji=) nem sok izgalmas dolog van benne, de majd az is lesz =) mivel előre megírtam , ma még felrakok pár fejit hogy boldogítsalak titeket =)
puszi : lettíí <3
ui.: kommentárt!