Lora Swan naplója 14.fejezet

-Öltözz!-parancsol rám Edward és felém dob egy felsőt.
-Minek?Szombat van.
-Elmegyünk.
-Hova?
-Van egy kis nyaralónk az erdőben.Ott fogunk karácsonyozni.
-Akkor jó... mit pakoljak?
-Fürdőruha,tréningruha,két farmer két felső fehérnemű meg minden ilyesmi.Amit akarsz.Na meg persze az ajándékok...
-Fürdőruha?De én most...
-Tudom.De azért pakold be.
-De ugye kocsival megyünk... vagy nem?
-Ha azt mondom hogy nem akkor mit mondasz?
-El se megyek.
-Akkor mi kocsival megyünk.-megpuszilta a nyakam-Öltözz.

***

-Lora kész vagy már?-Alice bekiabál a fürdőbe.
-Mindjárt.-bekapok egy szem görcsoldót, és berakom a táskámba.A hasam puffadt a kezem remeg.Utálom ha megvan.Főleg mert Jasper ilyenkor még jobban elkerül.Amúgy már egész jóban vagyunk.A vérem nem jelent neki kísértést.Annyira.Azt mondja hogy köszöni nekem.Ilyenkor mindig meg kérdezem hogy mit.Általában azt válaszolja hogy mellettem nagyobb a kísértés de jobb lesz az önuralma.Öntudatlanul is segítek neki... fura.Kilépek a fürdőből.
-Na végre valahára.-sóhajt fel.
-Köszi.Neked nem kell minden hónapban végigszenveddni és végigsírni kb. öt napot.Én majd belehalok.
-Jóó... bocsi-megölel.A hideg most jól esik...
-Köszi...
-Mit?
-Olyan hideg vagy... ez most jó...
-Szívesen de majd Edward átveszi a helyem.-kacsint
-Ezer örömmel-Edward mellém áll és átfogja a derekam.Hálásan pillantok rá.
-Ó milyen megható... de valaki indulni szeretne-Alice bosszúsan töpreng mire én megcsókolom Edwardot.
-Héé fiatalok... hahó...
-Haggyad már... ingyen pornó-szinte látni véltem Emmett kaján vigyorát.Elhúzódok.
-Menjünk.-suttogom.
-Oké.-kézenfog és lesétálunk a lépcsőn.Kivezet a garázsba.-Aston Martin vagy Volvo?
-Amelyiket szeretnéd.
-Az Aston gyorsabb.
-Volvo-vágom rá.Elmosolyodik.A csomagokat már bepakolta.Mikor elindulunk magához húz és átkarolja a vállam.
-Köszi...-sóhajtok fel.A kezét a hasamra teszi.Megpuszilom a nyakát.Egyszer... kétszer...
-Indulnunk kéne-sóhajt fel.
-Öt percbe nem halnak bele.
-De igen.-lefejti a nyakáról a kezemet és leteszi a testem mellé.Bosszúsan nézek rá pár pillanatig aztán előveszem az Mp4-en és bütykölni kezdem.Miután Pink hangja ordít a fülemben lehunyom a szemem.Vele együtt dúdolom a Funhouse-t.A lábam észrevétlenül, de mégis kopog a Volvo padlóján az ütemre.Aztán egy másik számra vált a kis gép.Ezt Edward írta... nekem.Az én altatóm. / http://www.youtube.com/watch?v=7TYzGJCJndw /.A szám halvány mosolyra húzódik.Átengedem magam a zenének.Annyira gyönyörű...

***

-Kicsim... hahó... itt vagyunk... Lora...
-Mi?Hol?Miért?-a hideg érintésre felriadok.
-A nyaralóban.Tudod.Itt karácsonyozunk.
-Jajj igen... persze... oké.
-Te csak menj be, majd én bepakolok.Első emelet folyosó végén balra.
-Oké.-lágy csókot nyomok az ajkaira majd belépek a házba.
Megcsap a meleg.
-Vááóó...
A ház arany díszekkel van teleaggatva.Nem mondanám azt hogy csicsás hanem inkább...
-Csodaszép...-suttogom
-Ugye ugye?Ha hamarabb ideértetek volna akkor többet gyönyörködhetnél benne.Gyerünk gyerünk!Még meg kell csinálni a hajad a sminked ki kell választani a ruhát a cipőt és...
-Alice nyugi.Több mint négy óránk van.
-De az nem elég!Nézz végig magadon!Nézd meg a szemed!
-Ez értelmes volt.-vihogok.
-Tiszta vörös!Mennyit aludtál ma úgy őszintén?Két órát?
-Hármat...-sóhajtok.
-Akkor még ezt is rendbe kell hoznunk.Tudod hogy mennyi macera?
-És nem neked kell végig szenvedni...
És ekkor jött be a szőke herceg fehér lovon... öhhm... illetve a bronzvörös vámpír ezüst Volvóval... vagy egy félisten csomaghordó fiú.Az első nem stimmel.A másik kettő igen.Ledobja a bőröndöket / persze csak óvatosan... tudja hogy néhány ajándékom törékeny... / és felém villan egy olyan vigyort hogy a szívverésem kihagy egy ütemet, azt hiszem menten összeesek és remegni kezd a kezem... de azért lefutok a lépcsőn / mert Alicenek már sikerült a feléig felvonszolnia / és a karjaiba vetem magam.Szorosan ölel át.A tüdőm egy kicsit összepréselődik.Mintha több éve nem láttuk volna egymást... de éppen csak egy pár perce váltunk el... de épp eléggé szörnyű volt ez is.Nélküle... hihetetlenül magányos vagyok.A szívem vele van de a lelkem itt és enélkül a három dolog nélkül nem tudok létezni... / ő, a szívem és a lelkem /
-Lora.Gyere már.-Alice
-Csak egy perc-mondom és rá se nézek.Belefeledkezem szerelmem pillantásába... annyira varázslatos és árad belőle az hogy szeret... az ajkaira vetem magam.Egy gyors csók után már csak arra emlékszem hogy Alice rángat fel a lépcsőn.Szomorkásan integetek neki.Csapódik a szobaajtó.
-Te.-rám mutat és ellenállást nem tűrő pillantással néz rám.-Itt maradsz a fenekeden és egy tapodtat sem mozdulsz.
-Értettem főnök.-mint a katonák úgy mozogtam és síri csöndben leültem az ágyra.Alice olyan komoly pillantással nézett rám hogy azt egy ezredes is megirigyelhette volna... szép is lenne.Egy olyan kis kiképzőtiszt mint Alice és akkora katonák mint Emmett.És Alice csak osztogatná a taslikat és ordibálna... elnevetem magam.De olyan éktelen hangon és energiával hogy leesek az ágyról.Alice csak néz egy pillanatig aztán legyint és bevonul a gardróbba.Előrángat egy lila két kék / külömböző árnyalatú / egy rózsaszín és egy fekete ruhát ami tele van fehét pöttyökkel..
-Válassz.Először ezt kell és majd hozzáigazítjuk a sminket.
-Nem lehetne...
-Nem lesz még itt is pink és fekete ruhád!Egyszínű és kész!
-Fekete-morgom.
-Helyes.Enyém a kék.-mosolyog aztán bevisz a fürdőbe.Hátradönt egy széket és mutat hogy feküdjek bele.
-Haragudni fogsz ha elalszom?
-Nem.Csk gyere már.
Egyből elnyomott az álom ahogyan megéreztem hogy milyen puha is ez a szék... mintha alváshoz találták volna fel...

***

-Készen vagy.-hallom félálomból a varázsszót.
-Mi?
-Készen vagy.-mondja mosolyogva.Felülök a székben.
-Mi?-nevetek.
-Szótagoljam le neked?
-Légy szíves... azt hittem még egy évig itt fogok aludni...
-Ká é esz e en vé a gyé.Te figyi már jól vagy?-kérdezi mert csakis a tükörképemet bámulom.
-Mit műveltél velem?
A tükörből egy lány néz vissza rám... az arca hófehér,a szája vöröses,a szemei pedig feketével vannak kiemelve.A haja laza hullámokban hull le a vállára.Aztán észreveszem a kissé ferde orromat.Ez tényleg én vagyok.Az orrom egy törés miatt ilyen.Nagyiéknál nekiszaladtam az ajtónak mikor a kutya kergetett.Imádtam azt a kutyust.Nagy volt és vörösesbarna.Nem annyira nagy mint egy ember de sokkal nagyobb egy kisgyereknél.Nagyon nagyon szerettem.Rá emlékeztetett az a bizonyos Jason Black is... még mindig nem tudtam eljutni La Push-ba.De majd az újévben... addig úgy is itt leszünk és nekem újra jöhetnek a balett edzések.Térjünk vissza a jelenbe.Alice csodás munkát végzett.Az arcom kisimult.A szemeim nem vörösek aminek külön örülök.A ruhám már rajtam.Egy egész alakos tükörhöz sétálok.Baromi jó az összhatás.Szolid,elegáns de mégis valami olyat sugároz hogy Hé idefigyelj!Én vad vagyok!Egyszerűen ez...
-Tökéletes...
Aztán észreveszek valamit.Nincs cipő rajtam.
-Ja igen azt neked kéne kiválasztani.
Elémpakolt hat különféle magassarkút.
-Muszáj?-a magassarkúban mindig megfájul a lábam.
-Nos gondoltam erre az esetre is... ez az én ajándékom.-mondja és előhúz a háta mögül egy cipődobozt.Egy aranyos fekete balerina cipő van benne fehér pöttyökkel.Felhúzom a lábamra és tapasztalom hogy passzol.Járok benne egy kicsit majd Alice nyakába vetem magam.
-Annyira köszönöm.
-Igazán nincs mit.Három óra és negyven hét perc.Ennyit vettél el az életemből.
-Jövő héten elmegyünk vásárolni.
-Benne vagyok.Azt hiszem már csak ránk várnak.
-Menjek előre?
-Menj.-mosolyog.
Nagyot lélegzem és kilépek az ajtón.A többiek a fa körül állnak.Edward épp akkor helyez a fa alá egy ajándékot mikor a lábam eléri az első lépcsőfokot.Aztán rámnéz.Mosolygok egy sort és lesétálok a lépcsőn, pedig legszívesebben futnék szerelmem karjaiba.Lassan mellé sétálok és átkarolja a derekam.Fekete ing van rajta és fekete fényes nyakkendő.Esme jóságosan mosolyog...mint az anyukám.Halványzöld tuhája tökéletesen harmonizál Carlisle zöld ingével és fekete zakójával.Rose piros masnis ruhája tökéletesen illik az alakjához.Alice leszökdécsel a lépcsőn és Jasper karjaiba veti magát.Jazz boldog mosollyal öleli át.Tengerkék a ruhája.Észreveszi hogy őt nézem.Rám kacsint.
-Ki kezdi?-Carlisle.
-Majd én.-mondom és lassan a fa felé sétálok.Jasper ajándékat veszem ki a fa alól.Felésétálok.
-Boldog karácsonyt Jasper.-mosolygok.
-Köszönöm...
Leül a kanapéra és mint egy ötéves bontogatni kezd.Először a Xanaxot pillantja meg.Nevetni kezd.Aztán kiveszi a könyvet.A második világháború története.
-Köszönöm-magához ölel.
-Igazán nincs mit.-mosolygok.
Jazz sétál a fa felé.Elővesz egy hatalmas dobozt.Átnyújtja nekem.
-Biztos hogy én ezt elbírom?
-Nem nehéz.
-Hát jó.-tényleg nem nehéz.Picit megrázom.
-Ez nem tesz neki jót.-kinyitom.Egy hörcsög pislog rám a forgács közül.
-Jézusom hogy te mennyire édes vagy.Köszönöm-megölelem és egy puszit nyomok az arcára.Mosolyog.
-Nincs mit.
-Mi legyen a neved te szőrmók?-kiveszem a dobozból.Annyira pici mint egy tenyér fele.-Annyira édes vagy... legyél Nutella.
-Van egy párja is.Ott-mutat egy mozgó forgácskupacra.
-Kettőt kapok?
-Társas lények.Fiú és lány.Azt hiszem.Az eladónő majdnem szívrohamot kapott mikor bementünk
-Ajajajj... remélem még él.
-Persze... Mangó?
-Nem kérek köszi.
-De a neve.Legyen Mangó.Hasonló színű a hasa.-mutat a pici alvó állatkára.Nutella elkezd visítani.Jasper rásziszeg.Nuti a nagy fekete szemeivel csak pislog.Szegényke.Belehajolok a dobozba és nyomok egy puszit a kis feje búbjára.Megnyalja az orrom.Nevetni kezdek.Kihajolok a dobozból.A többiek is nevetnek.
-Most mi van?
-Tiszta forgács a hajad-Edward kisöpri a hajamból.Nevetek egy sort.
-Köszi...-egy hirtelen mozdulattal a fa alá nyúl és átnyújt egy ajándékot.
-Boldog karácsonyt Kicsim.
-Köszi...-bontogatni kezdek.Egy gyönyörű fehérarany nyakláncot kaptam rajta egy szív alakú medállal amibe egy E betű van vésve.Elkezdek nevetni.Ha tudná hogy én mit vettem neki... =)-Köszönöm-egy csókot nyomok az ajkára...
-Nincs mit.
-Itt a tiéd-nyújtom át neki.
-Vajon mi lehet az?
Egy ugyanilyen nyakláncot kap tőlem, azzal a külömbséggel hogy L betű van vésve a medálba.
-Köszönöm-ölel át.
-Egy rugóra jár már az agyunk is mi?
-Hát ez nem alap?-egy puszit nyom az arcomra.
Aztán a többiek is jöttek sorba az ajándékokkal.Annyi ruhát kaptam hogy egy országot el lehetne látni vele.Meg persze apró kis csecsebecséket, ékszereket és ilyesmiket.Legjobban Edward ajándékának örültem és Jasperének.Az első normális karácsonyom...

***

-5... 4... 3... 2... 1... BOLDOG ÚJ ÉVET!-kiált fel mindenki egyszerre.
-Boldog új évet kicsim-csókol meg Edward.
-Boldog új évet.Ez a mi évünk-kacsintok rá.
-Boldog új évet fiatalok.Mik a fogadalmak?-kérdezi Emmett miközben tölt nekem egy poház pezsgőt.
-Örökké szeretni foglak-mondja Edward és mélyen a szemembe néz.
-Ajvé.Leszokok a cigiről.Nem inkább mégsem.Azt jövőre.Megtanulok vezetni.-mondtam ki félve azt a két szót ami számomra a pokol.
-Úgy legyen-koccintunk.A kezében egy üres pohár.Átöntök neki egy kicsit.-Meginnád a kedvemért?
-Még be fogok rúgni.Leitat kisasszony?
-Kérlek idd meg...
-Olyan íze van mint a földnek.
-Csak neked.A pezsgő finomabb.
-Ettél már földet?
-Fogadásból.A nagyi mesélte hogy megtette és fogadásból én is.
-Na jó legyen.-lehajtja a pezsgőt és undorodó képpel néz rám.-Mi a jutalom?-nyögi
-Ez.-leöltöm pezsgővel, aztán iszok belőle egy kicsit.Egy másodpercre eltűnik aztán kezében a pezsgős üveggel tér vissza.Rám kezdi locsolni, de nem talál el.Ehelyett mindenki morog Edwardra mert mindenki pezsgős.Mindenki kezében hirtelen egy üveg terem és Edward hatszorosan visszakapja amit adott.Én csak nevetek, de annyira hogy összeesek.A fotelben nevetek tovább.Aztán bekapcsolódnak a többiek is és egy nagy éktelen hangú családi röhögés lesz a vége.Ez az év is jól kezdődik...

***

-Lora pontoznál te is minket?-kérdezi Em egy vita után, ami arról szólt hogy ki tud szebben beugrani a vízbe.Rose és Alice már elfoglaltál a helyüket a medence szélén.
-Legyen...-sóhajtok és sétálni kezdek a két lány felé akik helyet szorítanak nekem maguk között.
-De pártatlanul ám!-mondja az ugródeszka tetejéről.
-Oké.Akkor Edward tíz pont Emmett kettő...
-De Loraaa...
-Befogtam.Pártatlan vagyok.Csak ugorj már.-csüccsenek le Alice és Rose közé.
Engeldelmeskedett.
-Hét pont-Alice
-Nyolc pont.-Rose
-Nyolc pont.-mondom
De ebből az egészből nem lett semmi.Mindenki vízbe kezdett ugrálni csak én ültem ott.Nem volt kedvem.
-Baj van kicsim?-kérdezi Edward miközben azt nézzük ahogyan Rose és Alice párviadaloznak.Emmett nyakán Alice Jasper nyakán Rose és úgy küzdenek.
-Nem nincs... csak nincs kedvem fürdeni.
-Az egész csak arról szól hogy nem mersz ugrani igaz?-kérdezi Em
-Persze... két évig úsztam de nem merek vízbeszállni.Nagyon valószínű.
-Akkor látni szeretnék egy fejest.Apelláta nincs.
-De Emmett én nem...
-Nincs apelláta.
-Nem ugrok.-jelentettem ki.
-Vagy így vagy úgy de igen.
-Nem.
-De.
-De nem.
-De igen-és beránt a víz alá.Fuldokolva jövök fel.
-Fejest akarsz?Igen?Akkor most figyelj.-dühösen szitkozódva jövök fel a víz alól és mászok ki a szárazföldre.Valószínűleg úgy nézek ki mint egy banya.A sminkem elfolyt és két körmöm is letört.Nem számítottam víz alá rántásra.Az ugródeszka felé sietek.Felmászok rá, és egy percig hezitálok.Lentről nem tűnt ilyen magasnak.
-Ha nem akarod nem kell.De ha megcsinálod egy napig azt csinálhatsz velem amit akarsz.
-Pontosan huszonnégy óráig?Tökéletes.
Leugrok egy tökéletes fejessel és vigyorogva jövök fel a víz alól.Emmett ledöbbenve néz.
-Rendelkezz velem úrnőm.-hajtja le a fejét és elém úszik.
-Te csacsi.Nem kell semmi.Fel vagy mentve.
-De megígértem.Azt amit akarsz.
-Majd meglátom mit tehetek...-kacsintok rá mire fáradtan sóhajt egyet.Nevetek.
Edward hátulról átkarol és a fülembe suttog.
-Ügyes volt.
-Ugye?
-Egoista.-morogja a nyakamba és megcsókol.
Egy újabb szép nap tökéletes befejezése...


ne kövezzetek meg kérlek... annyira sok dolgom volt... most biztosan azt gondoljátok hogy a hülye liba már megint magyarázkodni próbál de tényleg így van!rögtön az első napon három dolgozatot írtunk amire egyáltalán nem készültem úgyhogy biztos karó lesz.mellesleg a nyakamon a felvételi és matekból egy kukkot nem tudok.a magyarnál sem jobb a helyzet.szóval suli felvételi... tánc.annyira izomlázam volt tegnap hogy azt hittem toronyirányt visszazuhanok az ágyba.alig bírtam felkelni.de megtettem.és fájt.rossz volt.nagyon.aztán apám sem hagyott békén a matekkal... és a fentmaradó időben aludtam és úgy ébredtem mint a mosott sz... szóval értitek.de megpróbáltam az átlagosnál hosszabb részt írni, ami sikerült.ezzel kárpótollak titeket.februárban már sűrűbben jönnek majd a részek mert LESZ IDŐM!végre túl leszünk a felvételin és... fellélegezhetek.addig is puszi mindenkinek : lettíí<3