felvételim.grr.

nagyon ritkán fordul az elő, hogy valamit kiírok nektek az életemből.ez most egy olyan pillanat, mivel nekem fontos.a felvételimről van szó.
akit untat a szerző élete az most lépjen ki de akit érdekel az olvassa tovább.az előbbit utálom az utóbbinak köszönöm hogy azén bajaimra is kíváncsi és nem csak loráéra és cathyére...
szóval kösz hogy olvasod.
23-án hétkor keltem.a gyomrom kisebb volt mint egy hógolyó.a kezem folyamatosan remegett.nem bírtam enni.utáltam ezt a reggelt.aztán kipakoltam a cuccaimat.a színházbajárósnadrágomat/utoljára az abigélt mentünk megnézni és ott volt rajtam =) / egy felsőt és a csizmámat.farmert nem vehettem fel, mert a Bocskai István Református Gimnázium,Szakközépiskola és Szakiskola,Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium/ahol a felvételit írtam/ nem engedte hogy farmerban jelenjek meg.ugye milyen szuper?na mindegy.aztán mikor vettem fel a felsőmet észrevettem hogy el van szakadva.riasztás anyukámnak aki gyorsan megvarrta.elindultunk...
seggre estem.pontosan ugyan úgy mint bella, csak én egy lépcsőn.a kocsiban háromszor elsírtam magam.beértem a suliba.a pokol kapuja tárva nyitva volt.grr.
megkerestem hogy hol leszek... 2.emelet 10.terem.felballagtam.kiderült hogy ismerek pár embert... pl két osztálytársam is abban a teremben volt, és vagy négy ember akit felvételi előkészítőről/mert előkészítőre is oda jártam / úgyhogy nem voltam egyedül.ennek örültem.
annyira remegett a kezem, hogy nem bírtam levenni a széket... gáz volt.
megírtam a magyart... a stresszlabdám nagyon szarul nézett ki utána...
a matekból egy szót sem tudtam... de amit mégis az valahogy értelmesnek tűnt...
aztán csak depiztem.
és ennyi volt.
elcsesztem.
vége.
kész.
slussz.
passz.